Az Urantia könyv - 14. írás. A központi és isteni világegyetem

(UF-HUN-001-2010-1)

Az Urantia könyv   

I. rész: A központi világegyetem és a felsőbb-világegyetemek

14. írás. A központi és isteni világegyetem



14. írás. A központi és isteni világegyetem

14:0.1 (152.1) A TÖKÉLETES és isteni világegyetem a teremtésösszesség közepét foglalja el; az idő és tér hatalmas teremtésrészei ezen örökkévaló mag körül keringenek. A Paradicsom a csodálatos, örökkévaló világegyetem kellős közepében mozdulatlanul álló, teljesen állandósult állapotban lévő óriási központi Sziget. E központi bolygócsaládot Havonának nevezzük, és az igen távol helyezkedik el a Nebadon helyi világegyetemhez képest. Méretei óriásiak, tömege csaknem felfoghatatlanul nagy és felépítését tekintve egymilliárd, elképzelhetetlenül szép és fenséges szférából áll, de e hatalmas teremtésrész igazi méretei ténylegesen meghaladják az emberi elme felfogóképességét.

14:0.2 (152.2) Ez az egyetlen végleges állapotú, tökéletes és megalkotott világ-együttes. Ez teljes mértékben teremtett és tökéletes világegyetem; nem evolúciós fejlődés eredményeként jött létre. Ez a tökéletesség örökkévaló magja, mely körül a világegyetemek végtelen folyama örvénylik, melyek azon, Isten Teremtő Fiainak óriási evolúciós kísérletét, bátor kalandját alkotják, akik arra törekednek, hogy a minta-világegyetem, vagyis az isteni teljesség, a legfelsőbb véglegesség, a végleges valóság és az örökkévaló tökéletesség eszményképének másolatát az időben és térben megalkossák.

1. A Paradicsom-Havona rendszer

14:1.1 (152.3) A Paradicsom peremétől a hét felsőbb-világegyetem belső határaiig a következő hét térfeltétel és térmozgás figyelhető meg:

14:1.2 (152.4) 1. A Paradicsomot körülvevő nyugalmi középtéri körzetek.

14:1.3 (152.5) 2. A három paradicsomi és a hét havonai kör órajárásnak megfelelő irányú forgása.

14:1.4 (152.6) 3. A Havona-köröket a központi világegyetem sötét gravitációs testjeitől elválasztó félig nyugalmi állapotú térkörzet.

14:1.5 (152.7) 4. A sötét gravitációs testek belső, az óra járásával ellentétes irányban forgó öve.

14:1.6 (152.8) 5. A második különleges térkörzet, mely kettéosztja a sötét gravitációs testek két térösvényét.

14:1.7 (152.9) 6. A sötét gravitációs testek külső öve, mely az órajárás szerinti irányban forog a Paradicsom körül.

14:1.8 (152.10) 7. A harmadik térkörzet — egy félig nyugalmi állapotú körzet — mely a sötét gravitációs testek külső övét a hét felsőbb-világegyetem legbelső köreitől elválasztja.

14:1.9 (152.11) A Havona egymilliárd világa hét egyközepű körbe szerveződik, melyek közvetlenül a Paradicsomi égitestek három körét övezik. A legbelső Havona-körben több mint harmincötmillió világ, a legkülsőben pedig több mint kétszáznegyvenötmillió világ van, a maradék pedig közöttük található. Mindegyik kör különbözik a többitől, azonban mind tökéletesen kiegyensúlyozott és kiválóan szervezett, és mindegyiket átjárja a Végtelen Szellemet képviselő sajátos megnyilvánulás, a Körök Hét Szellemének egyike. Egyéb foglalatosságai mellett e személytelen Szellem hangolja össze a mennyei ügyek intézését az egyes körökben.

14:1.10 (153.1) A Havona bolygókörök nem egymásra épülnek; világaik egyszerűen sorban követik egymást. A központi világegyetem a nyugalomban lévő Paradicsom Szigete körül egyetlen hatalmas síkban forog, mely tíz egyközepű, állandósított egységből — a három Paradicsom-szférai körből és a hét Havona-világi körből — áll. Fizikai szempontból a Havona- és a paradicsomi körök egy és ugyanazon rendszer; a megkülönböztetés alapját a működésbeli és igazgatási eltérések képezik.

14:1.11 (153.2) Az időt a Paradicsomon nem mérik; az egymást követő események sorozata azok fogalmaiban él, akik a központi Szigeten honosak. De az idő a Havona körökhöz és az ott tartózkodó számos mennyei és földi eredetű lényhez köthető. Mindegyik Havona-világnak megvan a saját helyi ideje, melyet annak köre szab meg. Valamely adott körben minden világnak azonos hosszúságú az éve, lévén, hogy egyformán keringenek a Paradicsom körül, és e bolygóévek hossza a külső körtől befelé haladva egészen a legbelső körig egyre csökken.

14:1.12 (153.3) A Havona-köri idő mellett van Paradicsom-Havona szabványnap és más időlépték is, melyeket a Végtelen Szellem hét paradicsomi égitestjén és onnan mérnek. A Paradicsom-Havona szabványnap számításának alapja az első vagy belső Havona-kör bolygóinak a Paradicsom Szigete körüli egy teljes kör megtételéhez szükséges időtartam; és bár a sebességük óriási, abból eredően, hogy a sötét gravitációs testek és a roppant nagy Paradicsom között helyezkednek el, csaknem ezer évre van szükségük e szféráknak ahhoz, hogy körüket teljesen befussák. Az „ezer esztendő annyi előtte, mint egy nap, mint egy őrjárási idő éjjel” kijelentést olvasva nem is voltatok tudatában az igazságtartalmának. Egy Paradicsom-Havona nap csupán hét perc, három és egynyolcad másodperccel rövidebb annál, mint amit ti a jelenlegi urantiai szökőéves naptárral ezer évnek mértek.

14:1.13 (153.4) E Paradicsom-Havona nap alkotja a hét felsőbb-világegyetemben a szabványos időmérés alapját, bár mindegyik saját belső szabványidőt is mér.

14:1.14 (153.5) E hatalmas központi világegyetem külső övezetében, messze túl a Havona-világok hetedik övén, hihetetlenül nagy számú sötét gravitációs test kering. E roppant nagy sötét tömegek sok szempontból eltérnek a többi égitesttől; még a formájuk is nagyon más. E sötét gravitációs testek nem vernek vissza és nem nyelnek el fényt; nem érzékenyek a fizikai-energiai fényre, és olyan tökéletesen körülveszik és övezik a Havonát, hogy az még az idő és tér közeli, lakott világegyetemeiből sem figyelhető meg.

14:1.15 (153.6) A sötét gravitációs testek nagy övét egy különleges térbetüremkedés két egyenlő, elliptikus görbére osztja. A belső kör az órajárás irányával ellentétesen forog; a külső pedig az órajárás irányának megfelelően. Ezen ellentétes irányú mozgások a sötét testek rendkívül nagy tömegével együtt olyan hatékonyan ellensúlyozzák a Havona-gravitációs vonalakat, hogy mindez a központi világegyetemet fizikailag kiegyensúlyozott és tökéletesen állandósult teremtésrésszé teszi.

14:1.16 (153.7) A sötét gravitációs testek belső körmozgása csőszerű, mely három kör alakú csoportból áll. E kör keresztmetszeti képén három, nagyjából egyenlő sűrűségű egyközepű kört láthatnánk. A sötét gravitációs testek külső köre merőleges elrendezésű, és méretét tekintve ezerszerese a belső körnek. A külső kör függőleges átmérője ötvenezerszerese a keresztmetszeti átmérőnek.

14:1.17 (154.1) A közbenső tér, mely a gravitációs testek e két köre között helyezkedik el, különleges annyiban, hogy ahhoz fogható a teljes széles világegyetemben sehol máshol nincs. E körzetet függőleges irányú, hatalmas mértékű hullámmozgás jellemzi és egy ismeretlen fajta, roppant nagy energiaműködés hatja át.

14:1.18 (154.2) Véleményünk szerint a külső térszintek jövőbeli fejlődését a központi világegyetembeli sötét gravitációs testekhez hasonló dolgok nem fogják jellemezni; mi úgy tekintjük eme váltakozó körmozgást végző, roppant nagy gravitációs-egyensúlyi testeket, mint a világmindenség különlegességeit.

2. A Havona felépítése

14:2.1 (154.3) A szellemlények nem csillagködös térben tartózkodnak; nem légies világokon lakoznak; lakóhelyeik anyagi természetű, tényleges szférák, olyan világok, melyek éppoly valóságosak, mint amilyeneken a halandók is élnek. A Havona-világok ténylegesek és valódi világok, jóllehet a valódi lényegük különbözik a hét felsőbb-világegyetem bolygóinak anyagi szerveződésétől.

14:2.2 (154.4) A Havona fizikai valóságai energiaszerveződési rendjüket tekintve gyökeresen eltérnek a tér evolúciós világegyetemeiben uralkodó energiaszerveződési formáktól. A Havona-energiák hármas jelleget mutatnak; az energia-anyag felsőbb-világegyetemi egységei kettős energiatartalommal rendelkeznek, bár egy energiaforma létezik ellenható és együttható szakaszban is. A központi világegyetemi teremtésrész hármas (Háromság); a helyi világegyetemi teremtésrész (közvetlenül) kettős, mely a Teremtő Fiúra és az Alkotó Szellemre mint okokra vezethető vissza.

14:2.3 (154.5) A Havona anyaga pontosan ezer vegytani alapelem szerveződéséből és a Havona-energia hét formájának kiegyensúlyozott működéséből tevődik össze. Ezen alapvető energiák mindegyike hét gerjesztési állapotban nyilvánul meg, s ebből eredően a Havona honosai negyvenkilenc különböző érzékelési ingerre érzékenyek. Más szavakkal megfogalmazva, pusztán fizikai nézőpontból a központi világegyetem honosai negyvenkilenc különféle érzékelési formával rendelkeznek. A morontia érzékek száma hetven, és a felsőbb szellemi rendekbe tartozó különféle fajtájú lények esetében a válaszok változatosságának száma hetven és kétszáztíz között mozog.

14:2.4 (154.6) A központi világegyetem fizikai lényeit az urantiaiak nem láthatják. E távoli világok fizikai ingerei sem keltenek választ a ti durva érzékszerveitekben. Ha egy urantiai halandót a Havonába lehetne szállítani, akkor ő ott süket, vak és minden egyéb érzékelési képességtől is megfosztott lenne; csak mint korlátozottan öntudatos lény működhetne, mely nem érzékel semmiféle környezeti ingert és nem is válaszol azokra.

14:2.5 (154.7) Számos olyan fizikai jelenség és szellemi visszahatás megy végbe a központi teremtésrészben, melyek nem ismertek az olyan világokon, mint az Urantia. A hármas teremtésrész alapvető szerveződése teljesen eltér az idő és tér teremtett világegyetemeinek kettős felépítésétől.

14:2.6 (154.8) Az egész természeti törvény összehangolódásának alapja teljesen eltér attól, mint ami a fejlődő teremtésrészek kettős energiarendszereit jellemzi. Az egész központi világegyetem a tökéletesen és arányosan szabályozott hármas rendszernek megfelelően szerveződik. Az egész Paradicsom-Havona rendszerben tökéletes egyensúly van minden mindenségrendi valóság és minden szellemi erő között. A Paradicsom az anyagi teremtésrész felett gyakorolt abszolút hatalmával tökéletesen szabályozza és fenntartja e központi világegyetem fizikai energiáit; az Örökkévaló Fiú, a mindent felölelő szellemi hatalmának részeként tökéletesen fenntartja mindazok szellemi besorolását, akik a Havonában lakoznak. A Paradicsomon semmi sem kísérleti jellegű, és a Paradicsom-Havona rendszer az alkotó tökéletesség egysége.

14:2.7 (155.1) Az Örökkévaló Fiú egyetemes szellemi gravitációja meglepően tevékeny szerte a központi világegyetemben. Minden szellemérték és szellemi személyiség folytonosan befelé, az Istenek lakóhelye felé vonzódik. Ez az Isten-irányú késztetés mélyreható és kikerülhetetlen. Az Isten elérésére való törekvés erősebb a központi világegyetemben, és nem azért, mert a szellemi gravitáció ott erősebb, mint a külsőbb elhelyezkedésű világegyetemekben, hanem azért, mert a Havonát elért lények nagyobb mértékben szellemiek és ennélfogva érzékenyebbek az Örökkévaló Fiú egyetemes szellem-gravitációs vonzásából eredő mindig jelenlévő hatásra.

14:2.8 (155.2) A Végtelen Szellem hasonlóképpen minden értelmi értéket a Paradicsom felé vonz. A Végtelen Szellem elme-gravitációja szerte a központi világegyetemben az Örökkévaló Fiú szellem-gravitációjával együtt működik, és együtt alkotják a felemelkedő lelkek esetében azt az összetett késztetést, hogy azok megtalálják Istent, elérjék az Istenséget, eljussanak a Paradicsomra és megismerjék az Atyát.

14:2.9 (155.3) A Havona szellemi értelemben tökéletes és fizikailag állandósult világegyetem. A központi világegyetem szabályozása és egyensúlyi állapotának biztonsága tökéletesnek tűnik. Minden fizikai és szellemi dolog tökéletesen kiszámítható, azonban más a helyzet az elmejelenségekkel és a személyes akarattal. Következtetésünk szerint a bűn lehetetlen eseménynek tekinthető, de e véleményünknek alapja az, hogy a Havona honos, szabad akaratú teremtményei eddig még soha sem találtattak bűnösnek az Istenség akaratának való ellenszegülésben. A teljes örökkévalóságban e fenséges lények mindig is következetesen hűségesek voltak a Nappalok Örökkévalóihoz. A Havonába zarándokként lépett egyetlen teremtményben sem termett bűn. Sohasem fordult elő helytelen viselkedés bármely olyan személyiség-csoportba tartozó teremtmény esetében, akit a központi Havona világegyetemben teremtettek vagy oda beengedtek. Az idő világegyetemeiben alkalmazott kiválasztási módszerek és eszközök oly tökéletesek és oly isteniek, hogy a Havona feljegyzéseiben sohasem fordult elő tévedés; sohasem vétettek hibát; egyetlen felemelkedő lelket sem engedtek be túl korán a központi világegyetembe.

3. A Havona-világok

14:3.1 (155.4) A központi világegyetem kormányzását illetően az a helyzet, hogy olyan nincs. A Havona oly mértékben tökéletes, hogy semmiféle értelmi kormányzásra nincs szükség. Nincsenek rendszeresített bíróságok, sem törvényhozói gyűlések; a Havona csak ügyviteli irányítást igényel. Az igaz ön-kormányzati eszményképek legfelsőbb rendű változata itt figyelhető meg.

14:3.2 (155.5) Az ilyen tökéletes és közel tökéletes értelmek körében nincs szükség kormányzásra. Nem igényelnek szabályozást, mert az eredendően tökéletes lények összevegyülnek azokkal az evolúciós teremtményekkel, akik már régen átestek a felsőbb-világegyetemek legfelsőbb bíráinak alapos vizsgálatán.

14:3.3 (155.6) A Havona igazgatása nem önszabályozó, viszont csodálatosan tökéletes és istenmód hatékony. Az igazgatás főként bolygóközpontú és a helyben lakozó Nappalok Örökkévalóján alapul, lévén, hogy mindegyik Havona-szférát e Háromság-eredetű személyiségek közül egy-egy irányítja. A Nappalok Örökkévalói nem teremtők, azonban tökéletes irányítók. A legfelsőbb fokú szakértelemmel tanítják és irányítják a bolygókon élő gyermekeiket és bölcsességük tökéletességének mértéke az abszolúttal határos.

14:3.4 (156.1) A központi világegyetem egymilliárd szférája a Paradicsomon és a Havonában honos felsőbb személyiségek felkészülési világait alkotja, továbbá az idő evolúciós világaiból felemelkedő teremtmények számára a végső megmérettetés színhelyéül is szolgál. Az Egyetemes Atyának a teremtményi felemelkedésre vonatkozó nagyszabású tervének kivitelezése során az idő zarándokai a külső vagy hetedik kör fogadóvilágain érnek földet, és a felkészítést és tapasztalatszerzést követően fokozatosan haladnak tovább, egyre beljebb, bolygóról bolygóra, körről körre, míg végül elérik az Istenségeket és lakóhelyre lelnek a Paradicsomon.

14:3.5 (156.2) Jóllehet e hét kör szférái teljes fenséges dicsőségükben tartatnak fenn, mégis az Atya által a halandói felemelkedésre kidolgozott egyetemes terv végrehajtásához a teljes bolygói lehetőségeknek jelenleg csupán mintegy egy százaléka van kihasználva. E hatalmas világok területe egy százalékának mintegy egytizedét rendelték a Végleges Testületének életéhez és tevékenységeihez, akik olyan lények, melyek örökre a fényben és életben megállapodtak s akik igen gyakran tartózkodnak és segédkeznek a Havona-világokon. E magas lények saját otthona a Paradicsomon van.

14:3.6 (156.3) A Havona-szférák bolygórendszerű felépítése teljesen eltér a tér evolúciós világainak és csillagrendszereinek felépítésétől. Az egész nagy világegyetemben sehol sem szokás ilyen hatalmas szférákat lakott világ céljára igénybe venni. A triáta fizikai felépítés a roppant nagy, sötét gravitációs testek egyensúlyozó hatásával együttesen teszi lehetővé a fizikai térerők oly tökéletes egyensúlyban tartását és az ezen irdatlan nagy teremtésrész különféle folyamatainak oly tökéletes kiegyensúlyozását. E hatalmas világok anyagi szerepköreinek és szellemi tevékenységeinek megszervezéséhez az ellengravitációt is igénybe veszik.

14:3.7 (156.4) A Havona-szférák építészeti, világítási és fűtési, valamint élőlénytani és művészeti jellegű ékesítése jelentősen meghaladja az emberi képzelet legtágabb határait is. Nektek nem sokat tudunk mondani a Havonáról; látnotok kellene ahhoz, hogy a szépségét és nagyszerűségét felmerhessétek. E tökéletes világokon még igazi folyók és tavak is vannak.

14:3.8 (156.5) Szellemi értelemben e világok mintaszerűen kijelöltek; rendeltetési céljuknak megfelelően alakították ki őket, mely cél abban áll, hogy a központi világegyetemben működő különféle lények számos rendjét befogadják. Sokféle tevékenység folyik a csodálatos világokon, melyek messze meghaladják az emberi felfogóképességet.

4. A központi világegyetem teremtményei

14:4.1 (156.6) Az élő dolgoknak és lényeknek hét alapformája van a Havona-világokon, és ezen alapformák mindegyike három különböző szakaszban létezik. E három-három szakasz mindegyike hetven nagyosztályba sorolható, és minden egyes nagyosztály ezer kisosztályból áll, mely még tovább bontható, és így tovább. Ezen alapvető életcsoportok feloszthatók úgy mint:

14:4.2 (156.7) 1. Anyagi.

14:4.3 (156.8) 2. Morontiai.

14:4.4 (156.9) 3. Szellemi.

14:4.5 (156.10) 4. Abszonit.

14:4.6 (156.11) 5. Végleges.

14:4.7 (156.12) 6. Mellérendelt-abszolút.

14:4.8 (156.13) 7. Abszolút.

14:4.9 (157.1) A bomlás és a halál a Havona-világokon nem képezi részét az életpályának. A központi világegyetemben az alacsonyabb rendű élő dolgok anyagivá váláson esnek át. Alakot és megnyilvánulást váltanak, azonban nem hullanak szét bomlási folyamatok és sejthalál révén.

14:4.10 (157.2) A Havona honosai mind a paradicsomi Háromság utódai. Nincsenek teremtményi szüleik és nem képesek szaporodásra. A központi világegyetem e polgárainak, a sohasem teremtett lényeknek a teremtését nem mutathatjuk be. A Havona teremtésének teljes története olyan kísérlet, mely az örökkévalósági tényt tér-idősíti, mely ténynek pedig semmilyen kapcsolata sincs az idővel vagy a térrel, ahogy a halandó ember e fogalmakat értelmezi. Azonban az eredet kérdésében engednünk kell az emberi bölcseletnek; még a magasan az emberi szint felett álló személyiségeknek is szükségük van a „kezdetekre”. Mindazonáltal a Paradicsom-Havona rendszer örökkévaló.

14:4.11 (157.3) A Havona honosai a központi világegyetem egymilliárd szféráján ugyanabban az értelemben élnek, mint ahogy az állandó létpolgársággal rendelkező más rendek lakoznak a saját szülőszférájukon. Miként a fiúi besorolású anyagi rend valamely felsőbb-világegyetem milliárdnyi helyi csillagrendszerének anyagi, értelmi és szellemi gazdálkodásának megfelelően alakul, éppen úgy, bár nagyobb viszonylatban, élnek és működnek a havonai honosok a központi világegyetem milliárdnyi világán. E havonabelieket ti anyagi teremtményeknek is tekinthetitek olyan értelemben, hogy az „anyagi” tágabb fogalmába beleértitek az isteni világegyetem fizikai valóságait is.

14:4.12 (157.4) Van honos havonai élet, mely önmagában és önmagától is jelentőséggel bír. A havonabeliek sokféleképpen segédkeznek a Paradicsomról alászállóknak és a felsőbb-világegyetemből felemelkedőknek, de olyan életet is élnek, mely csak a központi világegyetemben figyelhető meg és viszonylagos jelentéssel bír egészen függetlenül a Paradicsomtól vagy a felsőbb-világegyetemektől.

14:4.13 (157.5) Miként az evolúciós világok hűséges fiainak imádata az Egyetemes Atya szeretetének kielégítésére szolgál, úgy a Havona teremtményeinek fennkölt imádata az isteni szépség és igazság tökéletes eszményképeit tölti ki. Miként a halandó ember az Isten akaratának megcselekedésére törekszik, a központi világegyetem e lényei azért élnek, hogy a paradicsomi Háromság eszményképeinek megfeleljenek. Saját természetükben ők maguk az Isten akarata. Az ember örvendezik az Isten jóságán, a havonabeliek örülnek az isteni szépségnek, míg mindkét csoport élvezi az élő igazság szabadságának segédkezését.

14:4.14 (157.6) A havonabelieknek szabadon választható jelenbeli és jövőbeli ismeretlen végzetük egyaránt van. És a honos teremtmények olyan előrehaladást mutatnak fel, mely a központi világegyetemben különösnek tekinthető, olyan fejlődésről van tehát szó, melynek sem a Paradicsomra való felemelkedéshez, sem a felsőbb-világegyetemekbe való behatoláshoz nincs köze. Ezen előrehaladás a felsőbb Havona besorolásig a következő lehet:

14:4.15 (157.7) 1. Élményelvi fejlődés kifelé, az első körtől a hetedik irányába.

14:4.16 (157.8) 2. Haladás befelé, a hetedik körtől az első irányába.

14:4.17 (157.9) 3. Körön belüli haladás — előrehaladás egy adott kör világain belül.

14:4.18 (157.10) A Havona honosai mellett a központi világegyetem lakosai között is számos mintalény-osztály van a különféle világegyetemi csoportok körében — tanácsadók, igazgatók valamint a saját fajtájukat, illetőleg más fajtákat szerte a teremtésrészben tanítók. Minden lény az összes világegyetemben a Havona milliárdnyi világának egyikén létező valamely teremtményi mintaélet szerint formáltatik. Még az idő halandóinak teremtményi létezési céljai és eszményképei is e felsőbb, minta-szférák külső köreiből származnak.

14:4.19 (157.11) És még ott vannak azok a lények is, akik elérték az Egyetemes Atyát, és akik kedvük szerint járhatnak-kelhetnek, akiket különleges szolgálatra küldenek a világegyetemek különböző részeibe. És minden Havona-világon megtalálhatók az Atya elérésére pályázók, akik fizikailag elérték ugyan a központi világegyetemet, de még nem mutatták fel azt a szellemi fejlődést, mely egykor majd képessé teszi őket arra, hogy a Paradicsomon lakóhelyet igényeljenek.

14:4.20 (158.1) A Végtelen Szellemet a Havona-világokon személyiségek serege képviseli, olyan kegyes és dicső lények, akik a központi világegyetem bonyolult értelmi és szellemi ügyeit intézik. Ezen isteni tökéletességű világokon az e hatalmas teremtésrészen szokásos eljárás szerinti munkát végzik, továbbá számos feladatot látnak el ama nagyszámú felemelkedő teremtmény tanítása, képzése és segítése céljából, akik a tér sötét világaiból a dicsőségre felkapaszkodtak.

14:4.21 (158.2) A Paradicsom-Havona rendszer honos lényeinek sok olyan csoportja van, melyek semmilyen módon nem kerülnek kapcsolatba a teremtményi tökéltesség-elérési felemelkedési tervvel; ennélfogva a halandó fajok számára bemutatott személyiség-osztályozásból kihagytuk őket. Csak az emberi szint felett álló lények nagyobb csoportjait, valamint azokat a rendeket mutatjuk itt be, melyek közvetlenül kapcsolódnak a túlélési tapasztalásotokhoz.

14:4.22 (158.3) A Havona hemzseg az értelmes lények mindenféle szakaszát felvonultató élettől, akik ott próbálnak előrehaladni az alsóbb köröktől a felsőbb körökbe, hogy az isteniség megjelenítésének magasabb szintjét elérhessék és a legfelsőbb jelentéstartalmakat, a végleges értékeket és az abszolút valóságot jobban megérthessék.

5. Az élet a Havonában

14:5.1 (158.4) Az Urantián egy rövid és beható próbán estek át az anyagi lét első élete során. A lakóvilágokon, majd pedig feljebb, végig a csillagrendszereteken, csillagvilágotokon és helyi világegyetemeteken át, a felemelkedés morontia szakaszain mentek keresztül. A felsőbb-világegyetem felkészülési világain a fejlődés igaz szellemi szakaszain estek át és felkészültök a Havonába való átkelésre. A Havona hét körén fejlődésetek értelmi, szellemi és tapasztalásra épülő. És mindeme körökhöz tartozó világok mindegyikén meghatározott feladatot kell teljesítenetek.

14:5.2 (158.5) A központi világegyetem isteni világain az élet oly gazdag és tartalmas, oly teljes és tapasztalásban bővelkedő, hogy teljesen meghalad mindent, amit csak a teremtett lény tapasztalásairól alkotott emberi fogalmak leírhatnak. Ezen örökkévaló teremtésrész társadalmi és gazdasági tevékenységei teljesen eltérnek az Urantiához hasonló evolúciós világokon élő anyagi teremtmények foglalkozásaitól. Még a havonai észjárás sem hasonlít az urantiai gondolkodás folyamatához.

14:5.3 (158.6) A központi világegyetem szabályai megfelelően és eredendően természetesek; az igazgatási szabályok nem önkényesek. A Havona minden követelményében fellelhető a méltányosság érve és az igazságosság szabálya. És e két tényező együttesen éppen egyenértékű azzal, amit az Urantián úgy neveznek, hogy pártatlanság. A Havonába megérkezve természetes élvezetet találtok a dolgok olyan módon való megtételében, ahogyan azokat meg kell tenni.

14:5.4 (158.7) A központi világegyetembe először eljutó értelmes lényeket a hetedik Havona-kör kísérleti világán fogadják és helyezik el. Amint az újonnan érkezettek szellemileg előrehaladnak, s megértik a felsőbb-világegyetemi Tökéletes Szellemüket, akkor kerülnek át a hatodik körbe. (Az emberi elme fejlődési köreit a központi világegyetembeli eme rendszer alapján azonosítjuk.) Miután a felemelkedők megértették a Felsőséget és ezáltal felkészültek az Istenség-kalandra, elviszik őket az ötödik körbe; és miután elérték a Végtelen Szellemet, átviszik őket a negyedikre. Az Örökkévaló Fiú elérését követően átkerülnek a harmadikra; és amint felismerték az Egyetemes Atyát, a második körhöz tartozó világokon fognak tartózkodni, ahol közelebbről is megismerkednek a paradicsomi seregekkel. A Havona első körére való megérkezésük jelzi, hogy a jelölteket felvették a paradicsomi szolgálatba. Meghatározatlan ideig, mely a teremtményi felemelkedés tartamától és természetétől függ, a fokozatos szellemi előrehaladás belső körén fognak időzni. E belső körtől kezdve a felemelkedő zarándokok továbbhaladnak befelé, a paradicsomi otthon és a Végleges Testületébe való felvétel felé.

14:5.5 (159.1) A Havonában felfelé haladó zarándokként való tartózkodásotok alatt engedélyt kaptok arra, hogy a kijelöléseteknek megfelelő kör világai között szabadon utazhassatok. Azt is megengedik, hogy visszatérjetek ama körök bolygóira, melyeken megelőzőleg áthaladtatok. És mindez lehetséges azok számára, akik a Havona körein úgy tartózkodnak, hogy nincs szükség szupernáf-társításra. Az idő zarándokai képesek úgy felszerelkezni, hogy átszeljék a „teljesített” teret, de elengedhetetlenül szükségük van az előírt eljárásra a még „teljesítetlen” tér legyőzéséhez; a zarándok nem hagyhatja el a Havonát, és nem is mehet túl a számára kijelölt körön a szállító szupernáfok segítsége nélkül.

14:5.6 (159.2) Üdítő eredetiség lelhető fel e hatalmas központi teremtésrészben. Az anyag fizikai szerveződésétől, valamint az értelmes lények és egyéb élő dolgok alapvető rendjének alapfelépítésétől eltekintve semmi közös sincs a Havona világaiban. E bolygók mindegyike eredeti, különleges és kizárólagos teremtésrész; mindegyik bolygó páratlan, fenséges és tökéletes teremtésrész. És e változatos egyediség megmutatkozik a bolygólét minden fizikai, értelmi és szellemi oldalán. E milliárdnyi tökéletes szféra mindegyikét a helyi Nappalok Örökkévalójának tervei szerint dolgozták ki és ékesítették fel. És éppen ez az oka annak, hogy nincs közöttük két egyforma.

14:5.7 (159.3) Amíg át nem szelitek az utolsó Havona-kört is és el nem látogattok az utolsó Havona-világra, mindaddig a kaland üdítő volta és a kíváncsiság serkentő jellege nem fog eltűnni a létpályátokból. És a késztetés, az örökkévalóság előremutató indíttatása akkor fogja majd felváltani előfutárát, az idő-kaland csábítását.

14:5.8 (159.4) Az egyhangúság az alkotó képzelet éretlenségét és a szellemi képességekkel való értelmi összhang tétlenségét jelzi. A mennyei világokat felfedezni elkezdő felemelkedő halandó már érzelmi, értelmi és közösségi, vagy akár szellemi érettséget ért el.

14:5.9 (159.5) A Havonában körről körre való emelkedésetek során nemcsak nem is álmodott változásokkal fogtok találkozni, hanem a megdöbbenésetek leírhatatlan lesz, amint az egyes körökben bolygóról bolygóra előrehaladtok. E milliárdnyi tanulmányvilág mindegyike a meglepetések valóságos világegyeteme. Folyamatos ámulatban, véget nem érő csodálkozásban részesülnek az e körökön áthaladók és az e hatalmas szférákat bejárók. Az egyhangúság nem része a havonabeli létpályának.

14:5.10 (159.6) A kalandvágy, a kíváncsiság és az egyhangúságtól való rettegés — a fejlődő emberi természettel született eme sajátságok — nem azért vannak jelen, hogy pusztán nehezítsék a dolgotokat és bosszantsanak benneteket rövid földi ottlétetek alatt, hanem inkább annak sugalmazása céljából, hogy a halál csak a kezdete egy végtelen és kalandos létpályának, egy elvárt örök életnek, egy örökké tartó felfedezőútnak.

14:5.11 (160.1) A kíváncsiság — a vizsgálódás szelleme, a felfedezés késztetése, a feltárás hajtóereje — része az evolúciós térteremtmények veleszületett és isteni sajátságának. E természetes indíttatások nem pusztán azért jelentkeznek, hogy akadályozzanak és visszatartsanak benneteket. Igaz, e nagyratörő késztetéseket szükségképpen gyakorta vissza kell fognotok a rövid földi életetek során, gyakran csalódást kell megélnetek, azonban az eljövendő hosszú korszakokban mindezeket teljesen kibontakoztatjátok és dicsőségetekre tesztek eleget nekik.

6. A központi világegyetem rendeltetése

14:6.1 (160.2) A hétkörös Havona tevékenységi köre igen kiterjedt. Általában úgy jellemezhető, mint:

14:6.2 (160.3) 1. Havonai.

14:6.3 (160.4) 2. Paradicsomi.

14:6.4 (160.5) 3. Felemelkedő-véges — Legfelsőbb-Végleges evolúciós.

14:6.5 (160.6) Számos, a végest meghaladó szintű tevékenység zajlik a Havonában a jelen világegyetemi korszakban, beleértve megszámlálhatatlan sokféleségű abszonit és egyéb szakaszú elme- és szellemműködést. Meglehet, hogy a központi világegyetem a sokféle, a teremtett elme felfogóképességét meghaladó módon való működése során sok olyan célt szolgál, melyekről nekem nincs tudomásom. Mindazonáltal igyekszem bemutatni, hogy e tökéletes teremtésrész miként szolgálja a világegyetemi értelmek hét rendjének igényeit és miként járul hozzá azok kielégítéséhez.

14:6.6 (160.7) 1. Az Egyetemes Atya — az Első Forrás és Középpont. Az Atya Isten felsőbb atyai megelégedést nyer a központi teremtésrész tökéletességéből. Élvezi a szeretettel való eltelés élményét az egyenlőséghez közeli szinteken. A tökéletes Teremtő istenmód elégedett a tökéletes teremtmény imádatával.

14:6.7 (160.8) A Havona a megelégedés legfelsőbb fokának elérését teszi lehetővé az Atya számára. A Havonában megtestesülő tökéletesség ellensúlyozza a végtelen kiterjedés örökkévaló késztetésének tér-idő késedelmét.

14:6.8 (160.9) Az Atya örömét leli az isteni szépségnek a Havonában való tükröződésében. Megelégedéssel tölti el az isteni elmét, hogy az minden fejlődő világegyetem számára a csodás összhang tökéletes mintáját nyújtja.

14:6.9 (160.10) Atyánk tökéletes gyönyörűséggel szemléli a központi világegyetemet, mert az a szellemvalóság érdemes kinyilatkoztatása a világegyetemek mindenségének minden személyisége számára.

14:6.10 (160.11) A világegyetemek Istene örömmel tekint a Havonára és a Paradicsomra, mint az időben és térben megjelenő minden későbbi világegyetemi kiterjedés örökkévaló hatalom-magvára.

14:6.11 (160.12) Az örökkévaló Atya soha meg nem szűnő megelégedettséggel tekint a Havona teremtésrészre, mint az idő felemelkedő jelöltjeinek, az ő, térből jövő halandó unokáinak érdemes és hívogató céljára, akik az ő Teremtő-Atyjuk örök otthonát kívánják elérni. És az Isten örömét leli a Paradicsom-Havona világegyetemben mint az Istenség és az isteni család örökkévaló otthonában.

14:6.12 (160.13) 2. Az Örökkévaló Fiú — a Második Forrás és Középpont. Az Örökkévaló Fiú számára a fenséges központi teremtésrész örök bizonyságot ad az isteni családi — az Atya, a Fiú és a Szellem — társulás hatékony működésére. Ez az Egyetemes Atyában való abszolút bizodalom szellemi és anyagi alapja.

14:6.13 (160.14) A Havona csaknem korlátlan alapot szolgáltat az Örökkévaló Fiúnak a szellemi hatalom örökké bővülő kivitelezésére. A központi világegyetem bocsátotta az Örökkévaló Fiú rendelkezésére azt a színteret, melyen ő biztonságosan és zavartalanul bemutathatja az adományozási segédkezés szellemét és eljárását a paradicsomi társ Fiak tanítása érdekében.

14:6.14 (161.1) A Havona alkotja azt a valóságalapot, melyen az Örökkévaló Fiú a világegyetemek mindenségének szellem-gravitációs szabályozását kifejtheti. Ez a világegyetem teszi lehetővé a Fiú számára a szülői vágy, a szellemi újrateremtés örömének kiélését.

14:6.15 (161.2) A Havona világok és azok tökéletes lakosai alkotják azon első és örökmód végleges megnyilvánulást, miszerint a Fiú az Atya Szava. A Fiú tudatossága az Atya végtelen kiegészítőjeként ezáltal nyer tökéletes megelégedést.

14:6.16 (161.3) És ez a világegyetem ad lehetőséget az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú közötti egyenlőségbeli testvériség kölcsönös megjelenítésének, és ez alkotja az örök bizonyítékát mindkettejük végtelen személyiségének.

14:6.17 (161.4) 3. A Végtelen Szellem — a Harmadik Forrás és Középpont. A Havona világegyetem teszi lehetővé a Végtelen Szellem számára, hogy bizonyságot tegyen arról, hogy ő az Együttes Cselekvő, az egyesült Atya-Fiú végtelen képviselője. A Végtelen Szellem a Havonában kettős megelégedést merít abból, hogy alkotó tevékenységet folytat, miközben az ezen isteni teljesítmény okozta elégedettséget ettől teljesen függetlenül átéli.

14:6.18 (161.5) A Havonában a Végtelen Szellem olyan színteret talált, melyen bizonyíthatja képességét és hajlandóságát arra, hogy magvábanvaló irgalmas segédkezőként szolgáljon. E tökéletes teremtésrészben próbálja el a Szellem az evolúciós világegyetemekben teljesítendő segédkezési kalandot.

14:6.19 (161.6) E tökéletes teremtésrész tette lehetővé a Végtelen Szellem számára, hogy mindkét isteni szülővel részt vegyen a világegyetemi igazgatásban — hogy társ-Teremtő utódként világegyetemet igazgasson, s ezáltal felkészül a helyi világegyetemek közös irányítására úgy, mint a Teremtő Fiak Alkotó Szellem-társa.

14:6.20 (161.7) A Havona-világok a mindenségrendi elme teremtőinek elme-kutatóállomásai és minden létező teremtményi elme segítői. Az elme mindegyik Havona-világon más és más, és minden szellemi és anyagi teremtményi értelem számára mintául szolgál.

14:6.21 (161.8) E tökéletes világok a paradicsomi társaságra rendeltetett összes lény számára elme-továbbképző tanhelyként szolgálnak. Bőséges lehetőséget teremtettek a Szellem számára ahhoz, hogy az elme-segédkezés módszerét biztonságos és tanácsadó személyiségeken kísérletezhesse ki.

14:6.22 (161.9) A Havona ellentételezést jelent a Végtelen Szellemnek azért a kiterjedt és önzetlen munkáért, melyet a tér világegyetemeiben végez. A Havona az idő és tér fáradhatatlan Elme-Segédkezőjének tökéletes otthona és menedéke.

14:6.23 (161.10) 4. A Legfelsőbb Lény — az élményelvi Istenség evolúciós egyesülése. A Havona teremtésrész a Legfelsőbb Lény szellemi valóságának örök és tökéletes bizonyítéka. E tökéletes teremtésrész a Legfelsőbb Isten tökéletes és arányos szellemtermészetének kinyilatkoztatása a paradicsomi Istenségeknek az idő és tér élményelvi világegyetemeiben való véges tükröződései erő-személyiség egységbe foglalásának kezdeteit megelőzően.

14:6.24 (161.11) A Havonában a Mindenható erőtér-potenciáljai egyesülnek a Legfelsőbb szellemi természetével. E központi teremtésrész a Legfelsőbb eljövendő-örökkévaló egységének mintapéldája.

14:6.25 (161.12) A Havona a Legfelsőbb egyetemességi potenciáljának tökéletes mintája. E világegyetem végleges képe a Legfelsőbb jövőbeli tökéletességének és előrevetítője a Végleges potenciáljának.

14:6.26 (162.1) A Havona véglegességet mutat azon szellemértékekben, melyek a legfelsőbb szintű és tökéletes önuralommal rendelkező élő, saját akarattal bíró teremtményekként léteznek; azon elmében, mely végleges értelemben egyenrangú a szellemmel; a korlátlan potenciállal rendelkező értelem valóságában és egységében.

14:6.27 (162.2) 5. A Mellérendelt Teremtő Fiak. A Havona nem más, mint a paradicsomi Mihályok világegyetem-teremtéssel járó kalandokra való felkészítésének oktatási és felkészülési helye. Ezen isteni és tökéletes teremtésrész minden Teremtő Fiú számára minta. Arra törekszik ő, hogy a saját világegyetemét a tökéletességnek e paradicsomi-havonai szintjére emelje.

14:6.28 (162.3) A Teremtő Fiú a Havona teremtményeit személyiség-minta lehetőségként használja a saját halandó gyermekei és szellemlényei számára. A Mihály és az egyéb paradicsomi Fiak úgy tekintik a Paradicsomot és a Havonát, mint az idő gyermekeinek isteni végzetét.

14:6.29 (162.4) A Teremtő Fiak tudják, hogy a központi teremtésrész a tényleges forrása annak a nélkülözhetetlen világegyetemi felügyeletnek, mely az ő helyi világegyetemüket kiegyensúlyozza és egyesíti. Tudják, hogy a Legfelsőbb és a Végleges mindig jelenvaló befolyásának személyes jelenléte a Havonához kötődik.

14:6.30 (162.5) A Havona és a Paradicsom a forrása a Mihály Fiú teremtő erejének. Itt lakoznak a világegyetem-teremtésben vele együttműködő lények. A Paradicsomról jön a világegyetemi Anyaszellem, a helyi világegyetemek társteremtője.

14:6.31 (162.6) A paradicsomi Fiak úgy tekintenek a központi teremtésrészre, mint az isteni szüleik otthonára — a saját otthonukra. Ide mindig szívesen visszatérnek.

14:6.32 (162.7) 6. A Mellérendelt Segédkező Leányok. A világegyetemi Anyaszellemek, a helyi világegyetemek társteremtői a Havona-világokon kapják meg elő-személyes felkészítésüket a Körök Szellemeivel szoros együttműködésben. A helyi világegyetemek Szellem Leányai a központi világegyetemben készültek fel megfelelően a paradicsomi Fiakkal való együttműködés módszereiből, mely mindig az Atya akarata szerint való.

14:6.33 (162.8) A Szellem és a Szellem Leányai a Havona-világokon találják meg az elme-mintát az ő összes szellemi és anyagi értelem-csoportjaiknak, és e központi világegyetem a valamikori végzete azon teremtményeknek, akiknek a világegyetemi Anyaszellem társával, a Teremtő Fiúval együtt segédkezik.

14:6.34 (162.9) A világegyetemi Anyateremtő úgy emlékszik a Paradicsomra és a Havonára, mint származási helyére és mint a Végtelen Anyaszellem otthonára, a Végtelen Elme személyes jelenlétének tartózkodási helyére.

14:6.35 (162.10) Szintén e központi világegyetemből származik a teremtői besorolással járó személyes előjogok adománya, melyet a világegyetemi Isteni Segédkező gyakorol a Teremtő Fiú kiegészítőjeként az élő, saját akarattal bíró teremtmények teremtésének feladatában.

14:6.36 (162.11) És végül, lévén, hogy a Végtelen Anyaszellem e Leány Szellemei valószínűleg sohasem térnek vissza a paradicsomi otthonukba, ezért nagy megelégedettséget merítenek azon egyetemes tükrözőműködési jelenségből, mely a Legfelsőbb Lényhez kapcsolódik a Havonában és Madzsesztonban személyesül meg a Paradicsomon.

14:6.37 (162.12) 7. A Felemelkedői létpályájú Evolúciós Halandók. A Havona az otthona minden halandói fajtabeli minta-személyiségnek és minden, halandói társulásban érintett emberfeletti személyiségnek, aki nem az idő teremtésrészeiben honos.

14:6.38 (162.13) E világok ösztönöznek minden emberi késztetést, mely a legmagasabb befogadható valóságszinteken lévő igaz szellemértékek felé irányul. A Havona minden felemelkedő halandó számára az elő-paradicsomi felkészülési cél. A halandók itt érik el az elő-paradicsomi Istenséget — a Legfelsőbb Lényt. A Havona minden saját akarattal bíró teremtmény számára a Paradicsom és az Isten-elérés kapuját jelenti.

14:6.39 (163.1) A véglegesrendűek számára a Paradicsom az otthon, a Havona pedig a munkahely és a szórakozóhely. És minden Istent ismerő halandó arra törekszik, hogy eljusson e végleges rendre.

14:6.40 (163.1) A központi világegyetem nemcsak hogy az ember biztos rendeltetési helye, hanem a véglegesrendűek örökkévaló létpályájának kiindulópontja is, amikor is majd egyszer elindulnak az ismeretlen és világegyetemi kalandos úton, hogy betekintsenek az Egyetemes Atya végtelenségébe.

14:6.41 (163.1) A Havona abszonit jelentőségében vitathatatlanul tovább fog működni még azon eljövendő világegyetemi korszakokban is, melyekben tanúi lehetünk annak, hogy a tér zarándokai megpróbálják megtalálni Istent a véges-feletti szinteken. A Havona képes arra, hogy abszonit lények felkészülési világegyetemeként szolgáljon. Valószínűleg ez lesz a felsőbb tanintézet, amely mellett a hét felsőbb-világegyetem szolgál középtanodaként a külső térbeli elemi tanodákból kikerülők számára. És hajlamosak vagyunk úgy gondolni, hogy az örökkévaló Havona potenciáljai ténylegesen is korlátlanok, és hogy a központi világegyetem örökös képességgel rendelkezik ahhoz, hogy élményelvi felkészülési világegyetemül szolgáljon minden teremtett lénynek, legyenek azok múltbeli, jelenlegi vagy jövőbeli fajtájúak.

14:6.42 (163.1) [Közreadta egy, az uverszai Nappalok Elődeinek megbízásából működő Bölcsesség-tökéletesítő.]





Back to Top